Gábor Kósa (born 31 January 1971) is áborKóa Hungarian historian of religions, an associate professor at the Faculty of Humanities of the Eötvös Loránd University, Department of Chinese Studies. (Chinese name: Kāng Gāobǎo; Traditional Chinese: 康高寶; Simplified Chinese: 康高宝.)
Career
Born in Budapest, Gábor Kósa holds MA degrees in English (1995) from the School of English and American Studies of the Faculty of Humanities of the ELTE, Chinese (1997) and religious studies (2011). In 2006 he defended his doctoral dissertation entitled ʻThe Terminological Analysis of Chinese Texts Related to Manichaeism’ (in Hungarian: A manicheizmussal kapcsolatos kínai nyelvű szövegek terminológiai elemzése).
Between 1999 and 2008, he was teaching at the Dharma Gate Buddhist College. He has been working at Eötvös Loránd University from 2009, at present as an associate professor.
Kósa was awarded the postdoctoral scholarship of the Japan Society for the Promotion of Science (JSPS, 2008–2009) and the Taiwanese Chiang Ching-kuo Foundation for International Scholarly Exchange (2010–2012). In 2014–15, he was an EURIAS fellow at Centre for Research in the Arts, Social Sciences and Humanities (CRASSH), Cambridge University. In 2020–21, he was Roger E. Covey Member in East Asian Studies at the Institute of Advanced Study (IAS, Princeton).
He is member of the Silk Road Research Group at ELTE University, he is partner investigator in the Australian Research Council Project titled „Manichaean Liturgical Texts and Practices from Egypt to China". He is one of the editors of the Hungarian journal entitled Távol-keleti Tanulmányok (East Asian Studies). From 2019 he serves as the editor-in-chief of the Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. He is member of the Committee on Oriental Studies at the Hungarian Academy of Sciences.
His main research field includes Chinese mythology, ancient Chinese shamanistic (wu) practices, and Chinese Manichaeism.
Notable publications
in Hungarian:
„A manicheizmus Kínában.” In: Hamar Imre (szerk.) 2000. Mítoszok és vallások Kínában. [Sinológiai Műhely 1.] Budapest: Balassi Kiadó, 90–122. „Sámánizmus és mitológia az ókori Chu államban.” In: Puskás Ildikó (szerk.) 2000. Állandóság a változásban. T'ung-pien. Tőkei Ferenc születésnapjára. Budapest: Politika + Kultúra Alapítvány, 398–428. „Matuzsálem a Jangce partján.” In: Birtalan Ágnes – Yamaji Masanori (szerk.) 2001. Orientalista Nap 2000. Budapest: MTA Orientalisztikai Bizottság – ELTE Orientalisztikai Intézet, 78–95. „Exorcizmus és sámánizmus az ókori Kínában.” In: Csonka-Takács Eszter – Czövek Judit – Takács András (szerk.) 2002. Mir-susnē-khum. Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszteletére. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2. kötet, 806–833. „A mágikus, a szellemi és a varázslatos. A ling szó jelentésének vizsgálata a Jiuge versciklus alapján.” In: Hamar Imre – Salát Gergely (szerk.) 2003. Kínai nyelv és irodalom.Tanulmányok Csongor Barnabás születésének 80. évfordulójára. [Sinológiai Műhely 4.] Budapest: Balassi Kiadó, 38–65. „Halandó halhatatlanok. A xian-halhatatlanság képzete a Baopuzi 2. fejezetének tükrében.” In: Hamar Imre – Salát Gergely (szerk.) 2004. Kínai filozófia és vallás a középkor hajnalán. Budapest: Balassi Kiadó, 77–136. „Sámánizmus a Tang-kor előtti Kínában.” In: Hoppál Mihály – Szathmári Botond – Takács András (szerk.) 2006. Sámánok és kultúrák. Budapest: Gondolat Kiadó, 296–360. „Creatio ex gigante – a kínai Pangu-mítosz forrásai.” Vallástudományi Szemle 2007/2: 142–174. „A létezők átváltozása” –– A pillangó motívuma a Zhuangziben.” Vallástudományi Szemle 2008/1: 91–106. „Az öröklét gyümölcsei” − Kínai nyelvű manicheus töredékek a Turfán-medencéből.” Távol-keleti Tanulmányok 2009/1: 49–68. „A Hatalmas Felhő Fényessége” – áttekintés a kínai buddhizmus és manicheizmus viszonyáról a történeti források tükrében. (Buddho-Manichaica III).” In: Hamar I. – Salát Gergely (szerk.) 2009. Kínai történelem és kultúra – Tanulmányok Ecsedy Ildikó emlékére. (Sinológiai Műhely 7.) Budapest: Balassi Kiadó, 115–135.
in English: